Elérhetőségeink:

Ha kérdése van vagy csak ajánlani szeretne egy üzletet, keressen az alábbi elérhetőségeken:

InterPage Kft. 2112 Veresegyház, Hársas utca 21.
Tel.: +36 20 8033 001
Fax: +1 319-6880
Adószám: 14321436-3-13

Írjon nekünk!

Toggle Upper
Toggle Upper
English version Magyar

Regisztrálás

Válogatás Budapest legjobb üzleteiből   

- és a designvilág legjobb híreiből!
Ön itt jár: Főoldal Jogtár

Közeledik a kötelező törzstőke emelés – Milyen módon teljesíthetik a cégek?

Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3.000.000,-Ft-ra. Jobb a törzstőke emelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.

Törzstőke emelés újabb vagyoni hozzájárulással

A törzstőke emelés kézenfekvő módja, ha a tagok maguk bocsátják rendelkezésre a törzstőke 3.000.000,-Ft-ra emeléséhez szükséges összeget. Ez történhet a tagok által a kft. javára való pénzbefizetéssel, de akként is, hogy a tagok nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást (apportot) bocsátanak a társaság rendelkezésére. Apport nem csak tárgyi eszköz lehet, hanem például a tagot illető, értékkel bíró jog is, pl. bérleti jog, egyes szerzői jogok, vagy a tagot illető követelés.
A tagok által a törzstőke emelés keretében befizetett összeggel, ill. átadott apport értékével az adott tag törzsbetéte arányosan növekedni fog. Talán kevesebben gondolnak rá, de a törzstőke emelés új tag belépésével is megvalósítható. Ilyenkor a szükséges tőkét az új, belépő tag fogja részben vagy egészben szolgáltatni.

Törzstőke emelés a cég vagyonából

A tagok pénztárcáját közvetlenül kisebb mértékben érinti az, ha a törzstőke emelésre a cég vagyonát használják fel. Erre akkor van lehetőség, ha a cég rendelkezik olyan vagyonnal, ami a törzstőke emelésre fordítható, és a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét. Saját tőke alatt a tulajdonosok által a cég rendelkezésére bocsátott tőkét, valamint azt a tőkét kell érteni, amelyet a tulajdonosok az adózott eredményből hagynak a vállalkozásban. Így a saját tőke része pl. a törzstőke, az eredménytartalék, valamint a mérleg szerinti eredmény is.
Ha ilyen módon szeretne a cég törzstőkét emelni, akkor mindenképpen javasolt, hogy a cég előzetesen egyeztessen a könyvelőjével, annak megállapítása érdekében, hogy az emeléshez szükséges vagyonnal rendelkezik-e. A legtipikusabb eset talán az eredménytartalék felhasználása a törzstőke emelés keretében.

Mit lehet tenni, ha nincsen elegendő forrás?

Ha a tagoknak nem áll rendelkezésükre egyösszegben a törzstőke emeléshez szükséges összeg, és a cég vagyonából sem lehet törzstőkét emelni, vagy pedig e lehetőségek egyikével sem kívánnak élni, akkor sincs minden veszve.
Az új Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a tagok a törzstőke emeléshez szükséges pénzbeli hozzájárulásukat akár több évre széthúzva, a cég által termelt nyereségéből fedezzék. Ebben az esetben lényegében a társaság fogja kitermelni ezen összeget a jövőben.
Persze ennek a megoldásnak vannak hátrányai is, mert a törvény előírja, hogy a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a tagok a törzstőkét a nyereségből fel nem töltik a megfelelő szintre. A másik hátránya e megoldásnak, hogy amíg a nyereségből nem sikerül feltölteni a törzstőkét, addig a tagok a hiányzó összeg erejéig a saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért.
Ha pedig a kft. semmilyen módon nem tudja teljesíteni a minimális törzstőke követelményt, akkor lehetősége van átalakulni olyan formába, amely feltételeinek meg tud felelni, pl. betéti társasággá vagy közkereseti társasággá, illetve egyesülhet is más céggel. Ha ezek egyikével sem tud vagy nem akar a társaság élni, akkor működésének megszüntetéséről is határozhat.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Mikor követelhető vissza az ajándék?

Az ajándékozás az emberi kapcsolatok egyik legszebb megnyilvánulása, mindazonáltal egyben egy szerződés is, az ajándékozó és a megajándékozott között. A nagyobb értékű vagyontárgyak, például ingatlanok ajándékozása különösen megszaporodott, mióta az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes lett. Néha viszont előfordulhat, hogy az ajándék visszakövetelése válik szükségessé. Milyen esetekben teheti ezt meg az ajándékozó?

Milyen ajándék követelhető vissza?

Kizárólag olyan ajándék visszakövetelésére van lehetőség, amely a szokásos ajándék mértékét meghaladja. Hogy mi tekinthető szokásos mértékű ajándéknak az több körülménytől függ, például az alkalomtól, amire tekintettel az ajándékozás történt, az érintettek társadalmi, vagyoni helyzetétől, az általános szokásoktól. Rendszerint például a gépjármű ajándékozását már a szokásos mértéket meghaladó ajándéknak szokták tekinteni.

A létfenntartás veszélyeztetése

Az ajándék visszakövetelésének egyik esete, ha az ajándékozás után bekövetkezett változások miatt az ajándékozónak az ajándékba adott dologra létfenntartása érdekében szüksége van. Ilyenkor is csak akkor kérhető az ajándék visszaadása, ha ez a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A létfenntartás veszélyeztetését az érintettek összes körülményei alapján lehet megállapítani, amelynek során nem csupán a pillanatnyi helyzetet kell figyelembe venni, hanem a jövőbeli, előre látható kilátásokat is. Ez azt jelenti, hogy pillanatnyi nehézség nem teremthet alapot az ajándék visszakérésére. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag maga az ajándék tárgya követelhető vissza. Ha az ajándék már nincsen meg, mert például a megajándékozott már eladta, akkor az ajándék helyébe lépő értéket (pl. vételár) már nem lehet visszakövetelni.

Súlyos jogsértés elkövetése

Az ajándékozó abban az esetben is visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Súlyos jogsértésnek nem pusztán a bűncselekmény elkövetése minősülhet, hanem polgári jogi jogsértés is, például a személyiségi jogok megsértése. Természetesen a körülményeket ebben az esetben is figyelembe kell venni, így például a felek egymáshoz való viszonyát, vagy azt, hogy az ajándékozó közrehatott-e a sérelem elkövetésében. Ebben az esetben viszont arra is lehetőség van, hogy az ajándék helyébe lépett értéket követelje vissza az ajándékozó. Viszont nem lehet visszakövetelni az ajándékot, ha a sérelmet az ajándékozó megbocsátotta, vagy az ajándékot hosszabb ideig nem követelte vissza.

Meghiúsult feltevés

Az ajándék visszakövetelhető akkor is, ha a felek számára az ajándékozáskor ismert feltevésre figyelemmel került sor az ajándékozásra, és e nélkül az ajándékozás meg sem történt volna. Ilyen lehet például, ha a szülők az élettársi vagy házassági kapcsolat tartós fennmaradására vonatkozó feltevéssel ajándékoznak ingatlant gyermeküknek és élettársának, házastársának. Ha ez a feltevés utóbb meghiúsul és a kapcsolat nem lesz tartós, a szülők az ajándék ingatlant visszakérhetik. Lényeges feltétel viszont, hogy a feltevésnek a megajándékozott számára is ismertnek kell lennie, tehát az ajándékozó titkos feltevései, reményei nem minősülnek ilyennek. Az is szükséges, hogy a feltevés reális, ésszerű, és konkrét legyen. Ebben az esetben is érvényes az, hogy ha az ajándék már nincs meg, de a helyébe lépett érték igen, akkor ez is visszakövetelhető.
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Felhasználható-e a titokban készített hangfelvétel a peres eljárásban?

Viszonylag gyakran előfordul, hogy egy per során valamelyik peres fél engedély nélkül készített hangfelvétellel szeretné bizonyítani az állításait. Fel lehet-e használni az ilyen felvételeket, és figyelembe veszi-e a bíróság az engedély nélkül készített hangfelvételt a döntés meghozatalakor?

A személyiségi jogok védelme

A képmáshoz és hangfelvételhez való jog természetesen a személyiségi jogok körébe tartozik, így a törvény védelemben részesíti, és e jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges. Azaz már pusztán egy titkos hangfelvétel elkészítésével is megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.

Felhasználható-e polgári perben?

A polgári perben a bizonyítás egyik alapelve a szabad bizonyítás elve. Ez azt jelenti, hogy a törvényben csak nagyon kevés korlátozás van a bizonyítékokkal kapcsolatban, és a törvény rendszerint nem szorítja keretek közé, hogy a perben milyen bizonyítási eszközök és bizonyítékok használhatóak fel. Főszabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A polgári peres eljárásról szóló törvény tehát nem tilalmazza az engedély nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását. A bírósági gyakorlat is amellett foglal állást, hogy az ilyen hangfelvétel a peres eljárásban felhasználható, annak ellenére, hogy az engedély nélküli felvételkészítés személyiségi jogsértést valósít meg. A gyakorlat ezt azzal indokolja, hogy bár mindenkinek joga van a személyes jogok védelmére, azonban e jogát senki sem alkalmazhatja visszaélésszerűen. Márpedig, ha az illető azért hivatkozik a hangfelvétel kapcsán a személyiségi jogainak megsértésére, hogy ezzel a tényállás felderítését akadályozza, esetleg saját hamis állítását leplezze, akkor nem járhat sikerrel. Így nem hivatkozhat erre például az olyan adós, aki a hangfelvételen elismeri, hogy kölcsönt kapott másik féltől, aminek visszafizetését ígéri, és a kölcsön tényének bizonyítására ez a felvétel szolgálna.

Amennyiben a bírósághoz engedély nélkül készített hangfelvételt nyújtanak be egy perben, akkor mindenekelőtt a bíróság megkérdezi az érintett felet, hogy a felhasználáshoz hozzájárul-e. Amennyiben igen, akkor a hangfelvétel minden további nélkül felhasználható és figyelembe vehető. Ha a válasz nemleges, akkor a bíróság azt is mérlegeli, hogy szükséges-e egyáltalán a hangfelvétel felhasználása, nem bizonyította-e már a peres fél e nélkül is az állítását, illetve állnak-e rendelkezésére más bizonyítási eszközök is. Ha az eljáró bíróság úgy látja, hogy a hangfelvétel felhasználása mindenképpen szükséges a bizonyító fél állításának igazolásához, akkor azt a másik fél engedélye nélkül is fel fogja használni.

Teljesen más a helyzet persze büntetőügyek esetén, ahol a törvény tiltja az olyan bizonyítékok figyelembe vételét, amelyekhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon jutott.

Kaphat-e sérelemdíjat a sértett?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az a személy, akiről a perben felhasznált titkos hangfelvételt készítették beperli a felvétel készítőjét, illetve felhasználóját a személyiségi jogának megsértése miatt. A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok megsértése miatt járó sérelemdíj megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Ebben az esetben a felvételt készítő, felhasználó személy nyilvánvalóan felelősséggel tartozik a jogsértésért, és a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a jogsértés megvalósult-e, és ha igen, annak milyen súlya volt. Ismert olyan korábbi bírósági ítélet, amely elutasította a hasonló helyzetben pert indító felperes keresetét, és nem állapított meg jogsértést, mivel a személyiségi jogvédelem ilyen módon való gyakorlását visszaélésszerűnek és illetéktelen előnyre törekvésnek ítélete. Tehát a bíróság nyilvánvalóan azt is figyelembe venné ilyen esetben, hogy milyen célból (jogos igény bizonyítása) készült a hangfelvétel, és miként került felhasználásra.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

A megbízási szerződés

Sokszor használjuk a hétköznapi életben, hogy valakit megbízunk valamivel. A jogban külön szerződésfajta is létezik, melyet megbízási szerződésnek nevezünk. De melyek a főbb szabályai? Pontosan tudjuk, hogy mit takar egy megbízási szerződés?

Milyen formában szabályos a megbízás?

A megbízási szerződés formájára nézve is vannak előírások. Nem feltétlenül kell minden megbízást írásban megkötni, azonban vannak olyan esetek, amikor az írásbeli formát a törvény írja elő kötelezőnek.

Előfordul olyan eset, amikor a megbízás olyan feladatot foglal magában, amihez valamilyen szerződést is meg kell kötnie a megbízottnak. Ilyen esetben az egyik fő szabály, hogy a megbízási szerződést is olyan formában kell megkötni, amilyen formát jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. Tipikus példa erre, ha a megbízott feladata egy ingatlan megvásárlása, mert az ingatlan adásvételi szerződést mindig írásban kell megkötni. Ilyenkor tehát a megbízási szerződésnél is kötelező lesz annak írásba foglalása.

Mitől lesz megbízás a megbízási szerződés?
  1. Személyes kötelezettség?
    Főszabályként a megbízott személyesen köteles ellátni a rábízott ügyet. No persze előfordulhat, hogy a megbízott nem tud mindent személyesen megcsinálni. Ilyenkor igénybe veheti más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha a megbízás jellegével ez együtt jár.
    Fontos azonban, hogy a megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Vagyis nem fordulhat elő, hogy később a másikra „mutogat” és ő maga nem vállal felelősséget megbízója felé.
  2. Szoros együttműködés
    A megbízottat fokozott együttműködési kötelezettség terheli, különösen a tájékoztatás terén. Köteles tájékoztatást adni a megbízás teljesítéséről, esetlegesen felmerült új körülményekről, közreműködő igénybevételéről, stb.
  3. Titoktartás
    A más érdekében kifejtett tevékenységből és a bizalmi jellegből fakadóan a megbízottat titoktartási kötelezettség terheli.
  4. Első a megbízó érdeke
    A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utasításához, akkor az ebből eredő károk bizony már őt terhelik, és nem háríthatja át azt a megbízottra. A megbízott a kapott utasítástól csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs módja.
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Az új Ptk. szerint az ügyvezető saját vagyonával is felel az okozott kárért

Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért.

Mi a jelenlegi szabály?

A jelenlegi, a gazdasági társaságokról szóló törvényben található szabály alapján, a társaság felelős azért a kárért, melyet az ügyvezető ügyvezetőként történő eljárása során másnak okoz. Ez persze most sem azt jelenti, hogy az ügyvezető egyáltalán nem felelős. Nem mindegy azonban, hogy ki és kin követelhet kártérítést.

A most életben lévő szabály alapján a kárt elszenvedő fél a cégtől követelheti kára megtérítését, és a cég tulajdonosai jogosultak az ügyvezetőn behajtani az általa okozott kár összegét. No, azért a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű, hiszen egyrészt kérdéses, hogy a kárt okozó ügyvezető cége rendelkezik-e vagyonnal, melyből a kár megtéríthető, és az sem mindegy, hogy a cég tulajdonosai hogyan tudnak fellépni a kárt okozó ügyvezetővel szemben.

Mi lesz a jövő?
2014. március közepétől a helyzet gyökeresen megváltozhat az új előírásnak köszönhetően. Ügyvezetők, figyelem! A jövőben már akár saját vagyonukkal is felelhetnek egy-egy rosszul meghozott vezetői döntés miatt!
Az új Polgári Törvénykönyv egyértelműen rögzíti, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője az ilyen minőségben másnak okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
Az egyetemleges felelősség annyit tesz, hogy a károsult jogosult akár a cégtől, akár a vezető tisztségviselőtől követelni a felmerült kárát, így az ügyvezető saját vagyonával is kénytelen felelni. Ez a rendelkezés teljesen új szabályként jelenik meg az új Polgári Törvénykönyvben.

A szigorúbb szabályozás oka
A törvény alkotói a törvény hivatalos indoklásában nem voltak túl bőbeszédűek az új, szigorúbb szabály okainak bemutatásakor. Az indoklás mindössze annyit rögzít, hogy „a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni.”

Mit jelent majd mindez a gyakorlatban?
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a szigorúbb vezetői felelősség mit jelent majd a gyakorlatban. Megfontoltabb döntések születhetnek? Felelősebb lesz a hazai cégek irányítása? Az ügyvezetők a jövőben jobban igénybe veszik a szakemberek támogatását? Netán lassuló döntési folyamatokat okoz majd a túlzott óvatosság miatt?

Ha mégis kárt okoz az ügyvezető
Az új jogi előírások bevezetése után okozott károk esetén a károsult már nem csak a cég felé fordulhat kárigényével. Az ügyvezető is köteles lesz a saját vagyonából megtéríteni az okozott kárt, ha jogerősen bebizonyosodik, hogy a kárt ügyvezetői minőségében maga idézte elő.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Rezsicsökkentés: kötelezettség a társasházaknál is

A rezsicsökkentés ma már széles körben ismert. Nem véletlen ez, hiszen túl azon, hogy akár a pénztárcánkon is érezhetjük, a jogalkotók biztosítják, hogy senki ne feledkezhessen el róla. Teszik ezt olyan részletes és szigorú szabályokkal, melyek betűtípus és betű nagyság előírásával is meghatározzák, hogy hogyan nézhet ki egy villany vagy gázszámla. Ezt pedig mindenki értse szó szerint, ugyanis, ha a szolgáltató nem az előírt betűmérettel, színnel vagy betűtípussal készítené el a számláját, azért bizony büntetés jár. Itt azonban nem áll meg a kötelezettségek köre. Mi jön még ezután?

Új szabályok a társasházaknál
Február 1-től már a társasházak közös képviselőire is kemény szabályok várnak. No, ez nem azt jelenti, hogy ezentúl a társasházi büdzséből is részesülnek a lakók. Az új szabály adminisztrációs terhet jelent, melynek célja, hogy minden lakó rendszeresen és pontosan kapjon tájékoztatást arról, hogy a társasház mennyit is takarított meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Mire is számíthatunk februártól?
A társasházi törvény módosításával a közös képvelők, vagy az intézőbizottságok részére részletes törvényi előírás adja meg, hogy milyen módon és milyen időközönként kell a lakókat tájékoztatni a rezsicsökkentéssel megtakarított közös forintokról.

Jól látható hirdetmények
A közös képviselőknek minimum 45 napig kell kifüggeszteni a törvényben előírtak szerinti tájékoztatást. A hirdetményt minden hónap 15. napjáig, legalább 45 napig kell jól látható helyen kifüggeszteni. A kifüggesztés pontos tartalmát is előírja a törvény.

Az előírás megsértése
Ha a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elmulasztaná az előírt tájékoztatást, vagy azt nem a törvényben előírtak szerint tenné meg, bizony bírságra számíthat. A bírság nem a társasház kasszáját terheli, hiszen a törvény egyértelműen leszögezi, hogy a bírsággal a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság tagjait kell sújtani. Azt, hogy a hirdetményektől valóban jobban érezhetjük-e magunkat lakóként, ki-ki döntse el maga. Egy biztos, eddig nem sok olyan intézkedésre volt példa, amelynél ilyen szigorúan vigyáztak volna arra honatyáink, hogy minden állampolgár találkozzon azzal, mit is jelent a rezsicsökkentés.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Elhibázott karácsonyi ajándékok

Karácsonykor még a gazdasági válság idején is többet vásárolunk. Ha valaki egy-egy drágább szórakoztató elektronikai, vagy háztartási terméket, netán új mobil telefont vásárolna, az év vége közeledtével hajlamos ezt karácsonyi ajándékként beszerezni. Egyre többen vásárolnak karácsonyra is olyan hasznos ajándékot, melyre egyébként is szükség van, vagy már régóta vágyik rá a család. Ám nincs annál rosszabb érzés, mint mikor az ajándékról kiderül, hogy hibás, nem működik, vagy mégsem erre vágytak. Arról nem is beszélve, ha esetleg két ugyanolyan ajándék is bekerül a fa alá. Mit tehetünk ebben az esetben, hogy az öröm is megmaradjon és a pénzünket se bukjuk el?

Nem működő karácsonyi ajándékok – mi a teendő?
A hibás termékkel kapcsolatos szabályok alapján elsősorban kijavítást vagy a termék kicserélését kérhetjük az eladótól. Fontos tudni, hogy tartós fogyasztási cikk vásárlásakor, amennyiben a termékben a vásárlástól illetve az üzembe helyezésétől számított 3 munkanapon belül olyan hibát fedezünk fel, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, jogosultak vagyunk azonnal a termék kicserélését kérni. Ha sem a kijavítás, sem a csere nem lehetséges, csak akkor van lehetőség arra, hogy utólag árleszállítást, vagyis a pénzünk egy részének visszafizetését, vagy levásárlását kérjük. Ekkor azonban már azt is választhatjuk, hogy elállunk a vásárlástól, ami azt jelenti, hogy az árut visszaadjuk, míg a vételárat vissza kell kapnunk.

Garancia – hogyan intézhetjük?
Ha a megvásárolt termék még garanciás, vagyis jogi értelemben a jótállási idő még nem telt le, panaszunkkal azt az üzletet, forgalmazót kell felkeresnünk, ahol megvásároltuk a hibás terméket. A garancia hiba esetén nyújt számunkra védelmet, ha az áru utólag nem tetszik, azt a garanciára hivatkozva nem tudjuk kicseréltetni. A jótállás érvényesítéséhez szükségünk lesz a blokkra vagy számlára, a jótállási jegyre, valamint magára a termékre is. Természetesen egy mosógép vagy hűtő esetén nem nekünk kell azt visszavinni a boltba. A szabály az, hogy a 10 kg-nál nehezebb, illetve tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható árut a helyszínen kell javítani, vagy annak elszállításáról az eladó köteles gondoskodni.

Nem csak a műszaki termékek lehetnek hibásak. Mi a teendő, ha például egy ingről vesszük észre, hogy az anyag lyukas?
Ha a hibás terméket visszavisszük az üzletbe, és a kifogásunkat nem orvosolják, figyeljünk arra, hogy az üzletben készüljön egy jegyzőkönyv, ami tartalmazza, hogy mi a termékkel kapcsolatos kifogásunk. Kerüljön feltüntetésre a nevünk, címünk, a termék megnevezése, vételára, a vásárlás időpontja és az is, hogy mikor készült a jegyzőkönyv. Tüntessük fel azt, hogy mit kérünk, hogyan orvosolják a hibát. Amennyiben ugyanis mi azt kérjük, hogy a hibás árut cseréljék ki, de a bolt csak a javítást vállalja, ezt meg kell indokolniuk. A jegyzőkönyvből mindenképpen kérjünk egy másolatot.

Ha a kereskedő nem fogadja el a minőségi kifogást…
Amennyiben a kereskedő nem fogadja el a minőségi kifogást, vagy elfogadja ugyan, de végül semmit sem tesz, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez panasszal fordulhatunk. Ilyen esetben a hatóság fog eljárni az ügyben. Megkereshetjük a termékhez kapcsolódó szakmai szervet, vagy egy fogyasztói jogokat védő társadalmi szervezetet is, mint amilyen az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.

Jogos-e, ha utólag nem cserélik ki a terméket?
A kereskedőket hibás termék esetén kötelezik a jogszabályok a csere lehetőségének biztosítására. Nem minősül hibának, ha nem jó a méret, vagy nem tetszik a szín. Ennek ellenére ma már sok üzlet van, melyek olyan esetben is cserélik az árut, ha az minőségileg megfelelő, de nekünk nem tetszik, vagy mást szeretnénk. Ennek lehetőségéről azonban mindig előre érdeklődjünk, és ha lehetséges, hogy az ajándékot új tulajdonosa később szeretné kicserélni, inkább olyan üzletben vásároljunk, ahol erre lehetőség van.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Kié a törzskönyv? Köteles-e kiadni a bank?

A devizahitel probléma nem csak a lakás vásárlókat érintette, érinti. A mai napig sok olyan autó devizahitel szerződés létezik, melynél a havi törlesztő részletek az egekbe szöktek. Sok esetben egy-egy gépjárműért annyit fizetnek vissza a banknak, melyből már egy lakást is meg lehetne venni. Van, aki inkább értékesítené az autót, hogy így megszabaduljon a nyomasztó tehertől. Ehhez azonban szükséges az autó törzskönyve. De kit illet a törzskönyv? Visszatarthatja-e azt a bank?

Mire szolgál a törzskönyv?
A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. Egy járműnek egy időben csak egy érvényes törzskönyve lehet. A közlekedési hatóság a jármű első forgalomba helyezése során állítja ki a törzskönyvet.

Hitel vagy lízing?
Fontos tisztázni, hogy míg korábban az autóvásárláshoz kölcsönt nyújtott a finanszírozó bank, ma már többségében autó lízing keretében lehet finanszírozni a gépjárművásárlást. A két konstrukció jogilag eltérő, így a következmények is mások. Míg az autó hitel esetén a megvásárolt gépjármű a hitelt felvevő tulajdonába kerül, addig a lízing esetén a tulajdonjog a lízingbeadóé, vagyis a finanszírozó pénzintézeté. A lízing esetén tehát csak a legvégén szerezheti meg az autós a gépkocsi tulajdonjogát, így lízing esetében a lízingbe vevő a forgalmi engedélyben nem tulajdonosként, hanem üzembentartóként fog szerepelni.

Kinél lehet jogszerűen a törzskönyv?
A bankok sok esetben a hitel lejártáig illetve a tartozás teljes kiegyenlítéséig maguknál tartják a törzskönyvet. Ez a lízing esetén rendben is van.

De mi a helyzet a hitelnél?
Autóhitel esetén a bankok biztosítékként vételi jogot, vagy más néven opciós jogot kötöttek ki. Ez a jog maximum 5 évre köthető. A pénzintézetek a vételi jog feltételeként előírták azt is, hogy a törzskönyv náluk marad. Ez a vételi jog időtartama alatt megtehető. És utána? Nem egy esetben előfordult, hogy a finanszírozó bank az opciós időszak lejártát követően sem adta ki a tulajdonos részére a törzskönyvet.

Jogszerű-e a törzskönyv visszatartása?
A bankok többsége a gépjármű törzskönyvét a vételi jog lejárta után sem szívesen adja ki a tulajdonosnak. Ilyenkor arra hivatkoznak, hogy a futamidő lejártáig illetve a tartozás teljes kiegyenlítéséig a gépjármű törzskönyvét letétként magunknál tartják. Kérdés, hogy ezt jogszerűen megtehetik-e?

A Polgári Törvénykönyv a letét szabályairól úgy rendelkezik, hogy a letevő a dolgot bármikor, indoklás nélkül visszakövetelheti. Tehát erre hivatkozással a gépjármű tulajdonosa, a vételi jog lejárta után a törzskönyvet bármikor visszakövetelheti a banktól. Olyan eset is előfordult már irodánknál, hogy ezt a kérést a bank csak ügyvédi közbenjárásunkra teljesítette.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Rövidülnek a fizetési határidők?

2013. július 1-től jelentős változások léptek életbe a pénzfizetésre vonatkozó szabályok területén. Megváltoztak a fizetési határidőkre vonatkozó szabályok is, melyek több vállalkozás napi működését is elviekben befolyásolhatják. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Milyen fizetési határidő köthető ki a jövőben?

Abban az esetben, ha a felek a teljesítés pontos idejét nem határozzák meg a szerződésben, úgy a pénztartozásokat fő szabály szerint 30 napon belül kell teljesíteni.
Kiköthető a szerződésben ennél hosszabb fizetési határidő is, azonban fő szabály szerint ez nem haladhatja meg a 60 napot, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. A gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben fontos változás, hogy az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet – vagyis aki felé a pénztartozást kellene teljesíteni - hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési kikötést.

Mit jelent a kötelező fizetési határidő a gyakorlatban?

Kicsit vizsgáljuk meg a gyakorlat oldaláról is, hogy ténylegesen az új szabályok befolyásolhatják-e az eddig kialakult gyakorlatot. Azt látjuk, hogy a jogalkotói cél az volt, hogy az erőfölényben lévő vállalkozások ne alkalmazzanak indokolatlanul hosszú, nem ritkán akár 90, 120 napos, vagy ennél még hosszabb fizetési határidőt. A hosszú fizetési határidő ugyanis a szolgáltató, vállalkozó cégtől azt kívánja, hogy ilyen hosszú időn keresztül finanszírozza meg a megrendelője igényeit. Valóban nem jó így a rendszer, hiszen a gyakorlatban így sokszor a kisebb beszállító, vállalkozó, alvállalkozó cégekre hárul a finanszírozás megteremtése szemben a nagyobb, tőkeerős megrendelőkkel.

A kérdés: az új szabály enyhíthet-e a kisebb cégek terhein?

Az új törvényi előírás alapján a rövidebb, maximum 60 napos fizetési határidőt a felek szerződésben módosíthatják. Vagyis a legfeljebb 60 napos fizetési határidő nem olyan előírás, melytől ne lehetne eltérni. Az üzleti életben eddig is jellemző volt a felek közötti írásbeli megállapodás, ha azokat az ügyleteket nézzük, ahol hosszabb fizetési határidő volt kikötve. A tőkeerős nagyobb cégek gyakorlatában pedig szinte soha nem találkozunk olyan üzleti kapcsolattal, mely mögött ne lenne írásba foglalt szerződés is. A szerződésben pedig a fizetési feltételek is rögzítve voltak és vannak, köztük a megrendelő részére rendelkezésre álló, sokszor 60 napot meghaladó fizetési határidő is. Az új törvényi előírás alapján, a 60 napnál hosszabb fizetési feltételt – még ha írásba is van foglalva – tisztességtelennek kell tekinteni, de csak akkor, ha ennek ellenkezőjét nem bizonyítják. A tisztességtelenség kérdése azonban életszerűen csak egy vitás helyzetben merülne fel. Addig tehát, amíg a felek között nincs vita, és mindkét fél az üzleti kapcsolat fenntartásáért dolgozik, vagy a szolgáltató, vállalkozó cég szeretne megrendeléshez jutni, nem valószínű, hogy az új, maximum 60 napos fizetési határidő kérdése komolyan napirendre kerülne és kiválthatná az egyes üzleti kapcsolatokban korábban is alkalmazott hosszabb fizetési határidőket.



A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Nagyító alatti szerződések?

Az információ dömping mellett ma már egyre többen tapasztaljuk meg a „szerződés dömping” új irányzatait is. Hol van már az a kor, mikor egymás tenyerébe csapva született meg egy-egy komoly üzlet, mikor az adott szó, a becsület még az életnél is értékesebb volt. A cél azonban nem lehet az, hogy a múltba tekintve „siránkozunk” elmúlt korokon, helyette a jelenben a jövő építése az, ami előre vihet bennünket. Tehát nézzük a jelent és közben tekintetünk a jövőre irányuljon. Nem, nem tévesztettem pályát, de hogyan is kapcsolódik ez egy ügyvéd tevékenységéhez? Mi köze ennek a szerződésekhez?

Talán volt már Ön is olyan helyzetben, amikor értetlenül rákérdezett, hogy a másik fél által hivatkozott feltétel hol szerepelt a szerződésben. Egyenes arányban világunk bonyolultságával, az elhanyagolt, be nem tartott ígéretek sokasodó emlékeivel, mindenki igyekszik magát, cégét, tevékenységét egyre jobban védeni. Egy-egy komolyabb szerződés esetén ez egyre hosszabb és bonyolultabb feltételrendszerhez vezet. Különösen igaz ez a széles körben szolgáltató cégekre, mint bankok, biztosítók, telefon társaságok, közmű szolgáltatók és még hosszan sorolhatnám. De hova írják a sok szerződési feltételt? A kézenfekvő válasz: az apró betűs részbe. De mégis mennyire lehet apró betűs az „apró betűs” rész?

Szinte minden, főként valamilyen szolgáltatóval kötött szerződésben találunk olyan részt, melyet nagyító nélkül már majdhogynem el sem lehet olvasni. Persze nagyító nem jár hozzá úgy, mint az egyik igen neves egynyelvű angol szótárhoz, melyet kénytelenek voltak olyan apró betűkkel megtölteni, hogy a két kötetes, vaskos szótár tartozéka egy nagyító is. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha abban nem találjuk meg egy angol szó valamely jelentését, akkor nagy valószínűséggel az nem is létezik.

De mi kerülhet az „apró betűs” részbe?
A tömegesen kötött szerződések esetén úgynevezett Általános Szerződési Feltételeket alkalmaznak. A törvény ezt lehetővé teszi, hiszen másként igen nehézkesen működhetne a mai kor gazdasága.
A probléma az, ha nem győződünk meg arról, hogy számunkra is megfelelőek, elfogadhatóak-e a kínált szerződési feltételek. És őszintén valljuk be magunknak: tüzetesen átolvasunk minden elénk tett banki, biztosítási szerződést, telefonvásárláskor akár 1-2 órát is rászánunk a szerződési feltételek megismerésére, vagy gondosan áttanulmányozzuk a közlekedési társaságok feltételeit, mielőtt felszállunk a buszra?

Mi is pontosan az ÁSZF?
Az ÁSZF, vagyis az Általános Szerződési Feltételek rövidítése olyan szerződéses rendelkezéseket foglal magában, melyeket egyoldalúan határoz meg az, aki kibocsátja azt. Vagyis a gyakorlatban ezt az eladó, szolgáltató, szállító állítja össze.

De egy szerződés a felek kölcsönös akarata alapján, megegyezéssel kellene, hogy létrejöjjön. Hogyan lehetséges mégis, hogy létezhet ÁSZF, amit csak az egyik fél határoz meg?
A válasz a tömeges, sok ember részére történő szolgáltatásokban rejlik. Ekkor ugyanis nem lehetséges, hogy minden egyes személlyel külön-külön tárgyalják meg a szerződési feltételeket. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan is nézne ez ki, amikor bankszámlát nyitunk, vagy az új lakáshoz megkötjük a gázszolgáltatóval a szerződést? Ezért van meg a törvényi lehetősége annak, hogy valaki ÁSZF alapján kössön szerződést. Ne ijedjünk meg azonban, hiszen ilyen esetekben a törvény fogyasztóként fokozottan véd bennünket. De mi történik akkor, ha a szerződés olyan apró betűvel íródik, melyet nem tudunk elolvasni?

A betűméretet ezen túl jogszabályban határoznák meg?
Nemrégiben egy panaszlevélben kérték az adatvédelmi biztos segítségét ezzel kapcsolatban. Ugyanis a panaszos olyan tájékoztatót kapott, amely nagyon apró betűvel íródott, így nagyon nehezen tudta elolvasni. Az adatvédelmi biztos ezért vetette fel, hogy a közszolgáltatók által használt dokumentumok minimális betűméretét jogszabályban kellene rögzíteni.

Mit ír elő most a jogszabály a szolgáltató számára?
A szolgáltatók által használt dokumentumokra a jogszabály előírja, hogy közérthetőnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak ellentmondást és a dokumentumnak a fogyasztó részéről áttekinthetőnek kell lennie. Gyakran előfordul, hogy egy dokumentum a tartalmában megfelelne a jogszabályi előírásoknak, viszont olyan apró betűvel íródott, hogy az csak nehezen vagy egyáltalán nem olvasható. Éppen ezért született meg a fenti javaslat. Jelenleg nincs olyan jogszabályi előírás, mely a minimális betűméretet határozná meg. Lehetséges, hogy a jövőben jogszabályban is rögzítik majd a minimális betűméretet, de addig is minden esetben igyekezzünk megismerni az általunk aláírandó dokumentumok tartalmát. Ha pedig mégsem megy, kérjünk segítséget akár a szolgáltatótól, akár jogi szakembertől.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Számla vagy nyugta? Avagy mire kötelezhető a vevő?

Még mielőtt a cím alapján bárki azt gondolná, hogy itt valami tévedés van, javaslom, hogy olvasson tovább és mindjárt érthető lesz, hogy az eladó helyett miért a „vevő” szerepel a címben. Az új kötelező online pénztárgépek bevezetése kapcsán lassan nap, mint nap újabb hírek és vélemények olvashatóak. Nem csoda, hiszen egy bevált rendszer – a vásárlásoknál alkalmazott pénztárgépekre gondolok – teljes reformja esetén sok kérdés és egyben probléma merülhet fel.

Ezt mi sem példázza jobban, minthogy a NAV közleménye alapján ismételten „haladékot” kapott az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetése. Ennek oka technikai jellegű, egyszerűen az elképzeléssel nem tudott lépést tartani annak megvalósítása. No, de nem is erre szeretnék kitérni, hiszen előbb-utóbb képesek lesznek a pénztárgép gyártók is kielégíteni a jogszabályilag mesterségesen létrehozott „piaci igényt”. Az igény azonban valóban központilag, hatóságilag kreált, hiszen az online pénztárgépre kötelezett vállalkozók már most keresik a kiutat, a „jogi kiskapukat”, mellyel elkerülhetik a rájuk kényszerített beruházást.

Milyen „kiskapuról” beszélnek?
A nagy kérdés, hogy számlát, vagy nyugtát kapjon a vásárló. A számlázással, illetve nyugtaadással, vagyis az értékesítés bizonylatolásával kapcsolatos előírásokat jogszabályok tartalmazzák. Az egyik alap jogszabály ebben a kérdésben az ÁFA törvény, ami rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli. A törvény részletes szabályokat állapít meg, hogy mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. Ennek a részleteibe nem is mennék bele, hiszen a cikkben a kérdéskör egy másik, ritkán tárgyalt elemére szeretnék kitérni.
A lényeg tehát, hogy a legtöbb esetben számlát, vagy nyugtát kell kiállítani, ha egy vállalkozó értékesítési, szolgáltatásnyújtási tevékenységet végez.
A számlán kötelezően szereplő adatokat is meghatározza az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezek között szerepel, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán azonban már nem szerepel a vevő személyes adata. Vannak, akik pont ebben látják a „jogi kiskaput”. Hiszen az ÁFA törvény kimondja, hogy „Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsájtási kötelezettség alól.”
Ugyan jogszabály meghatározza azokat a tevékenységeket, amikor a nyugtaadási kötelezettség a jövőben csak online pénztárgéppel teljesíthető, de az ÁFA törvény alapján valóban megengedett, hogy nyugta helyett a vevő kérésére számla kerüljön kiállításra. Egyértelmű, hogy ha a vevőnek számlát állítottak ki, akkor nem kell mellé még egy nyugtát is kiadni. Egyes vélemények az online pénztárgépek kikerülésére abban látják a megoldást, hogy minden egyes vevő részére számla kerüljön kiállításra. Véleményük szerint így, mivel egyáltalán nem lenne nyugtakiállítás, már az online pénztárgép sem kötelező.

Vizsgáljuk meg a „csak számla semmi nyugta” elvet!
A számlán kötelező a vevő nevét és címét feltüntetni. És itt szembesülünk egy újabb kérdéssel: Mi történik, ha a vevő nem hajlandó megadni nevét és címét? Kötelezhető erre? Egy személy neve és címe személyes adatnak minősül. A személyes adatok védelméről törvény gondoskodik.
A reggeli kifli és kakaó megvásárlásakor nem túl életszerű, hogy mindenkinek számlát állítsanak ki. Miért? Mert egyrészt sok időt venne igénybe, így míg korábban ugyanannyi idő alatt 10 vásárlót szolgáltak ki a sarki közértben, ezentúl csak 5-re lenne idő. Ha csak ezt az egy szempontot vizsgálná meg valaki komolyabban, már akkor is kiderülhet, hogy hosszú távon nem biztos, hogy megéri a számla macera, mert lehet ugyan, hogy az online pénztárgépen spórol, de kevesebbet tud értékesíteni. (Nem végeztem számításokat e körben, de a puszta logika alapján ezt is érdemes fontolóra venni.)
A másik cseppet sem elhanyagolható körülmény, hogy a reggeli vásárlásakor nem biztos, hogy minden vevő szívesen osztaná meg személyes adatát. Márpedig a személyes adatok kezelését – és annak minősül az is, ha azt a számlázáshoz elkérik, rögzítik, majd tárolják – törvény feltételhez köti.
Fő szabály szerint a személyes adatokat akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

A közértben milyen adatkezelés valósul, valósulhat meg?
Törvény nem rendeli el, hogy egy vevőnek minden egyes esetben meg kell adnia a nevét és címét. Pont ellenkezőleg, a nyugta kiállítása során nincs szükség arra, hogy valaki személyes adatait közölje.
Marad hát a másik lehetőség, hogy az érintett, vagyis a vevő hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait kezeljék. Ilyen hozzájárulásként értelmezhető, ha a vásárláskor számlát kér, és ehhez megadja az adatait.

Mi történik, ha a vevő nem kéri a számlát?
A vevő nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a reggeli kakaó vásárlása során, hiszen törvény nem ír elő számára ilyen kötelezettséget. Vagyis ekkor kellene részére nyugtát adni. Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online pénztárgéppel, akkor nem tud a vevő részére értékesíteni.
Látszólag le lehet vonni azt a következtetést, hogy ilyen esetben legfeljebb kifli és kakaó nélkül távozik a vásárló. De valóban ilyen „egyszerű” lenne a megoldás? A nevét és címét elhallgató vevőnek egyszerűen nem értékesítenek?
Az adatkezelést megelőzően az érintettet részletesen kell tájékoztatni az adatkezelés céljáról, arról, hogy az önkéntes hozzájárulás, vagy törvényi előírás alapján történik-e. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a sarki közértben minden vevő részére és előzetesen kellene értesítést adni, hogy az üzletben csak úgy vásárolhat, ha megadja nevét és címét. Pontos tájékoztatást kellene kapnia arról is, hogy adatait meddig és kik kezelik, milyen jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésére. Enélkül ugyanis nem hozták őt olyan helyzetbe, hogy dönthessen, önkéntesen hozzájárul-e az adatkezeléshez.
Az érintettnek jogában áll, hogy az adatkezelés ellen tiltakozzon. Az ezzel kapcsolatos kötelező teendőket törvény rögzíti. Az érintett akár bírósághoz is fordulhat, ha jogait megsértik. A témát nagyon hosszan lehetne még boncolgatni és vizsgálni, hogy ténylegesen megállapítható legyen, valóban létezik-e a „kiskapu”, mellyel a kötelezettek elkerülhetnék az online pénztárgép bevezetését. Egy biztos, a végső álláspontot a jogviták eldöntésére hivatott bíróság tudná kialakítani. Véleményem szerint a kép lényegesen árnyaltabb annál, mint hogy egyedül az ÁFA törvény fent idézett rendelkezése alapján biztos választ lehetne adni a kérdésre: Valóban létezik az a bizonyos „jogi kiskapu?”.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

A „Nagy Testvér” figyel – ma már a csekkbefizetéseket is nyilvántartják

A minap a postán egy nagyobb összegű sárga csekk befizetése során az ügyintéző egy papír alapú dokumentumot tolt a befizető elé. „Ez kell ahhoz, hogy a csekket feladhassák” - szólt a magyarázat. A kitöltéssel azonban még nem ért véget a „kötelező” adminisztráció…. Mit és miért rögzítenek? Törvényes-e az eljárás?

Néhány éve a bankfiókokban minden bankszámla tulajdonostól plusz adatokat és nyilatkozatokat kértek, mondván így majd megelőzhető a pénzmosás. Még sem sikerült az akkori előírással rendezni ezt a kérdést? 2013. július 1-től ismét módosult a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény. Ez alapján tehát már a postai befizetések esetén is többlet adatrögzítésre kerül sor?

Milyen adatokat rögzítenek?
Amint a fenti példa mutatja, a postán befizetőnek egy adatlapot kell kitölteni, melyben megadja személyes adatait. Nyilatkozik a nevéről, lakcíméről és személyi igazolványa számát is meg kell adnia. Ezen kívül nyilatkoznia kell arról is, hogy a befizetést saját nevében teszi-e.

De a befizető által kitöltött nyomtatvány még nem elég, az adminisztrációnak ezzel nincs vége. A kitöltött adatokat a postai ügyintéző külön, elektronikusan is rögzíti. Ezzel egy korábban egyszerű csekkbefizetés akár 15 percet is igénybe vehet, hiszen a gyanútlan befizetőnek el kell magyarázni, hogy mit, hogyan és miért is töltsön ki. Ezután a postai ügyintézőnek külön is rögzíteni kell az adatokat a nyilvántartásban, majd jöhet is a már megszokott mozdulat és a pénz átadása. Pofon egyszerű az egész, nem igaz?!

Mikor ellenőrzik a postai befizetést?
A postai befizetések esetén a 300.000 Ft-ot elérő befizetés esetén történik a részletes adatrögzítés. Ma már azonban nem állíthatjuk, hogy a 300.000 Ft sárga csekk ritka lenne, mint a fehér holló. Tényleg azt írja elő a törvény, hogy a sárga csekkek befizetésénél is kötelező a csekket befizető és a csekken szereplő személy adatainak rögzítése, nyilvántartása?

Amit a törvény tényleg előír
No, nem állítom, hogy a pénzmosással kapcsolatos törvény első pillantásra könnyen érthető lenne. Bizony még nekem is kutatnom kellett egy kicsit, hogy megtaláljam a kérdésre a választ: tényleg elkerülhetetlen a sárga csekkek befizetésénél ez a bonyolult eljárás?

Némi jogérzék mindenképpen kell ahhoz, hogy az emberben megfogalmazódjon a kérdés, valóban életszerű lenne-e az új befizetési mód. Ha ugyanis egy kis halvány kétely jelenik meg az ember gondolataiban, akkor bizony érdemes alaposabban utána nézni, hogy mit is írnak elő a törvényben.

A halvány kétely felmerült, így kutattam kicsit. És nem hiába. A pénzmosásról szóló törvény módosításához ugyanis törvényi indoklás is tartozik. (Eddig persze nem kellett különösebben kutatni, hiszen ügyvédként tudom, hogy ez így van.) Ami azonban érdekes, hogy ez a bizonyos törvényi indoklás egyértelműen kimondja a következőt: „Fontos kiemelni, hogy a 11/A.§ új (2) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a „sárga csekken” történő készpénz-befizetésekre, így például a postán történő közüzemi-számlabefizetések esetén nem lesz szükség adatrögzítésre.”

A fenti idézet szerinti 11/A.§ (2) bekezdése mondja ki az adatrögzítési kötelezettséget, ami alapján a postán a csekkbefizetővel kitöltették a nyomtatványt. Szokásomtól eltérően azért idéztem a pontos hivatkozást, annak ellenére, hogy az esetleg nem azonnal érthető az olvasó számára, hogy kétség se férjen hozzá és mindenki számára egyértelmű legyen: a jogalkotó felhívta a figyelmet arra, hogy sárga csekkes befizetéseknél, nem kell a befizető adatait rögzíteni. A Posta mentségére szóljon, hogy a sárga csekkekre vonatkozó kivétel magából a törvény szövegéből nem egy szembeötlő, nyilvánvaló előírás.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Ha bekopog a munkaügyi ellenőr…

Minden vállalkozás életében előfordulhat, hogy valamelyik hivatalos szerv részéről ellenőrzést kap. Nem árt felkészülni, így elkerülhetőek a pénztárcát nem kímélő meglepetések. De mi történik, ha munkaügyi ellenőr toppan be a cégünkhöz? Egyáltalán ki ellenőrizheti munkaügyeinket és mit tehet az ellenőrzés során?

Ki ellenőrizheti a munkaügyeinket, munkavállalóinkat?
A munkáltatók munkaügyi ellenőrzését munkaügyi felügyelő folytathatja le. A munkaügyi felügyelőség a területén lévő valamennyi munkahelyen tarthat ilyen típusú ellenőrzést függetlenül a munkáltató székhelyétől vagy telephelyétől.

Kell-e előre értesíteni a munkáltatót az ellenőrzésről?
A törvényi előírás szerint előzetes bejelentés nélkül ellenőrizhetők a munkáltatók. Az ellenőrzéshez külön engedélyre sincs szükség.

Mit tehet a munkaügyi ellenőr?
A munkaügyi felügyelő ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolványával végezhet, melyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltatónak vagy képviselőjének. A hatóság az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején végezhet ellenőrzést. Mit jelent ez? A legtipikusabb, hogy az ellenőrzésre munkaidőben kerülhet sor, ami nyilván egyértelmű, hiszen például egy éppen bezárt üzletben nem sok értelme lenne ellenőrizni. Vagy mégis? Például egy üzemen kívüli munkahelyet ellenőrizhetnek a dolgozók munkaidején kívül is, ha a vagyonőrök vagy a portások foglalkoztatását szeretnék megvizsgálni. Vagyis nem feltétlenül az általunk meghatározott munkaidőben kell, hogy a felügyelők megérkezzenek.

Lényeges azonban, hogy az ellenőrzés során az ellenőrök nem akadályozhatják a munkáltató működését. Ez nem jelenti azt, hogy a munkatársak, vagy akik az ellenőrzés során ott bármilyen módon munkát végeznek, ne lennének megszólíthatóak. Az ellenőrök odamehetnek a munkavállalókhoz és érdeklődhetnek például beosztásuk, munkakörük, feletteseik, teendőik felől. Mindezt annak érdekében tehetik meg, hogy az ellenőrzés során megvizsgált munkaügyi dokumentumokat és a valós tevékenységet össze tudják hasonlítani. Az ellenőrzés során nem kizárt, hogy arról hang vagy képfelvétel is készüljön. A hatóság minden foglalkoztatással kapcsolatos okiratba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Ilyen dokumentumok többek közt a munkaviszony létrejöttével, illetve megszűnésével kapcsolatos iratok, munkaidővel, munkabérrel, vagy akár a munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatos papírok.

Milyen dokumentum készül az ellenőrzés során?
Az ellenőrzésről a hatóság jegyzőkönyvet készít, mely többek között tartalmazza az ellenőrzés során tett megállapításokat, a munkáltató és a munkavállalók által tett nyilatkozatokat, dokumentumok listáját stb. Amennyiben a munkáltató ellen az ellenőrzés eredményeképpen eljárás indul a felvett jegyzőkönyv fontos bizonyítékul szolgál, ezért érdemes résen lenni, hogy mi kerül rögzítésre.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;

Hurrá nyaralunk! De mire érdemes figyelni?

Végre itt a nyár, a régen várt nyári szabadságok ideje. Többen szervezik nyaralásukat utazási irodán keresztül. Mire figyeljünk, hogy a nyár kellemes emlék maradjon?

Elsősorban arra kell figyelni, hogy az utazási szerződést mindig írásban kössük meg az utazási irodával.

Mit kell tartalmazni a szerződésnek?
- az utazásszervező nevét, székhelyét, telefonszámát, nyilvántartásba vételi számát,
- az utas nevét és lakcímét.
- amennyiben e-mailen, interneten foglaltuk le az utat, akkor a szerződésnek az e-mail címünket is tartalmaznia kell.
- a szolgáltatást, amit megrendeltünk,
- az út idejét és helyét,
- azt, hogy ki nyújtja majd a szolgáltatást, hiszen ez fontos adat számunkra,
- ha az utazást is tartalmazza a szolgáltatás, akkor annak módját és a célállomást,
- a díjat forintban meghatározva, illetve hogy hogyan kell megfizetni és hogyan módosítható
- minden egyéb külön felszámításra kerülő díjat, mint például üdülőhelyi díj, repülőtéri illeték,
- annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a nevét, amellyel az utazásszervező az előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
- az arra való figyelemfelhívást, hogy kifogásokat kötelesek vagyunk haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy a helyszíni szolgáltatóval

Az is megfelelő lehet, ha a szerződésben arra utalnak, hogy a részünkre kiadott tájékoztató tartalmazza a fenti információk egy részét.

Mennyit kell előre fizetnünk?
Előlegként a teljes díj 40 %-a kérhető el. Ettől akkor lehet eltérni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ír elő az utazási iroda részére. A teljes díj legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelhető az utastól, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi idő indokolt.

Változhat-e a lefoglalt út díja?
Az utazásszervező csak abban az esetben változtathatja, emelheti a díjat, ha ennek lehetősége szerepel a szerződésben, de ezt is csak kivételes esetben teheti meg. Ilyen feltétel csak akkor állhat fenn, ha a közlekedési költségek, vagy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó adó, illeték, illetve a deviza forintárfolyama időközben emelkedett.

Mit tegyünk, ha az utazás az ígéret ellenére mégsem éri el a kívánt színvonalat?
Tapasztalatból is tudom, hogy ilyen eset előfordulhat. Ha valamilyen probléma merül fel, akkor a kifogásunkat már ott a helyszínen közölni kell az utaskísérővel, vagy a helyszíni szolgáltatóval. Semmiképp ne várjunk addig, míg hazaérünk. A kifogásról az utaskísérőnek jegyzőkönyvet kell felvenni, amiből nekünk is kapnunk kell egy példányt. Ha a panasz jogos, a díj csökkentését és akár az eltérő teljesítés által okozott kárunk megtérítését is követelhetjük.Érdemes a fentieket szem előtt tartanunk és akkor kellemesen tölthetjük a jól megérdemelt pihenésünket.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Kocsis Ildikó ügyvédi Iroda

www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. +36-1 266-6621

Kintlévőségek behajtása

Behajthatóak lesznek a kisebb követelések is?
Manapság sokat hallani a vállalkozások körében több hónapos kintlévőségekről, behajthatatlannak tűnő követelésekről. A kisebb vállalkozásoknak pedig sokkal jobban oda kell figyelniük arra, hogy hatékonyan hajtsák be a munkájukért, termékükért járó jól megérdemelt pénzüket, hiszen az ő esetükben egy kisebb összegű ki nem fizetett számla is sokat tud rontani pénzügyi helyzetükön. Lehetséges, hogy a jövőben ők is könnyebben hozzájuthatnak pénzükhöz?

Milyen módón lehetséges kintlévőségeink behajtása?
Kintlévőségeink csökkentése, behajtása érdekében alkalmazhatunk jogi eszközöket. De mindenképpen célszerű már jóval előbb, akár még a tartozás kialakulása előtt gondolni arra az eshetőségre is, ha a vevő nem fizet. Nem mindegy ugyanis, hogy később milyen hatékonysággal és milyen gyorsan tudjuk a tartozást behajtani. A jogi úton történő behajtásnak van egy meghatározott menete és ideje.

Mostantól ez a folyamat felgyorsulhat?
Nemrégiben a végrehajtási eljárásokban is bevezették az elektronikus okmánykézbesítést. Ez azt jelenti, hogy ezen túl lehetőség van arra, hogy a végrehajtási eljárásban ne postai úton, hanem elektronikus küldeményben jussanak el a szükséges dokumentumok a címzettekhez. Ez a mód jelentős költségcsökkentést és nem utolsó sorban gyorsabb adminisztrációt jelent. Így a teljes követeléskezelési folyamat elektronizált lett.

Miért jó ez a vállalkozásoknak?
A vállalkozásoknak ez azért jó hír, mert ennek következtében jelentősen felgyorsulhat a követeléseik behajtásának ideje és csökkenhet a költsége is. Ma már a fizetési meghagyás is benyújtható elektronikus úton, illetve a végrehajtás is elektronikus úton kérhető, valamint az új rendszerben akár a teljes végrehajtási folyamatot a számítógépünkről tudjuk nyomon követni. A most bevezetett elektronikus okmánykézbesítésnek köszönhetően a végrehajtást kérő a teljes folyamatban mellőzheti a papíralapú ügyintézést.

Megéri ezen túl a kisebb követeléseket is jogi úton behajtani?
A korábbi, postai levelezés miatt az ügyek hosszabb ideig tartottak. Így a hosszadalmasabb adminisztráció miatt előfordulhatott, hogy mire a hitelező pénzéhez juthatott volna, az adós már felszámolás alá került. A felszámolási eljárásban pedig erőteljesen csökken a követelés behajtásának esélye. Az elektronikus eljárás miatt azonban már érdemes lehet a kisebb összegű követelések behajtásával is foglalkozni, mert jobb esély van arra, hogy az ténylegesen meg is érkezzék a hitelező számlájára.

Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Kocsis Ildikó ügyvédi Iroda

www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. +36-1 266-6621