„Sose hordj olyat, amit már hordhattál volna!”
Németh Anikóval beszélgettünk
(Design Guide) - Melyek voltak az első jelek, arról, hogy a divatszakma lesz a hivatása? ( a belsőépítészet mellett)?

(Németh Anikó) - Célkitűzésem, hogy tervező legyek, aki emberekkel, azok valós igényeivel, vágyaival, álmaival, a térrel, és formákkal foglalkozik végül az öltözék és jelmeztervezésben valósult meg. Ez egy olyan terület, ahol a tervtől a kivitelezésen át az egész folyamatot a kezemben tudom tartani, és megvalósíthatom a tárgyak személyességéről alkotott elképzeléseimet is.
- Melyek voltak a márkaépítés jelentősebb fázisai? Állomásai?
- A Manier szinte „véletlenül” lett ismert brand, az első lépés a kedvvel, szenvedéllyel végzett munka volt, aminek eredménye sok emberben visszhangra talált. Azóta is célkitűzésem, élményt okozó bemutatókat, ruhákat tervezni. Persze jelentősen hozzájárult a nemzetközi figyelem, például az, hogy 1992-ben a düsseldorfi IGEDO "Talent of the year"-ként mutatott be a nemzetközi divatszakmának, vagy hogy olyan jelentős rendező filmjében dolgozhattam, mint az angol Peter Greenaway, valamint lehetőségem nyílt 20 évvel ezelőtt egy klasszikus értelemben vett Haute Couture Szalont létrehoznom, amit azóta is működtetek, illetve néhány évvel ezelőtt megnyithattam első igazán jelentős saját üzletemet a Hajós utcában, az Operaház szomszédságában.

- Van-e példakép,vagy olyan személy, akinek munkásságát fokozott figyelemmel kíséri, és miért?
- Számos tervező gondolkodásmódja áll közel hozzám. Vivienne Westwood a lázadás és a tradíció összebékíthetőségét jelenti számomra, hasonló dolgok miatt fontos Jean Paul Gaultier, John Galliano, Alexander McQueen. Issey Miyake munkáiban pedig a nagyvonalúan egyszerű és tiszta konstrukciót csodálom, de Rick Oven formai megoldásai, Martin Margiela gondolkodásmódja is közel áll hozzám. Szerettem Király Tamás feltétlen elkötelezettségét a bemutatóiban megtestesülő világok létrehozásában, szemléletváltásra ösztönző radikalizmusát a „szép” fogalmának újradefinálására, és szeretem az új tervezőgeneráció bátorságát és igényességét.
- Van-e kedvenc ruhadarabja, Anikó? S ha igen, mi az és miért?
- Ruháimhoz hozzátartoznak az elnevezések, amik egy-egy hangulatot, tematikát hivatottak megjeleníteni. „Hűtlen” típus vagyok, mindig az új gondolatok foglalkoztatnak, kedvenc kollekcióm a „Barbár” és az „Origami”, egyik kedvencem a „Babás ruha”, a „Talált tárgy” kollekció része, New Yorkból és Moszkvából kapott textilekből készült, felületét több plasztikusan megformált baba alkotta, amelyek mint marionettfigurák, zsinórok szövevényébe vesztek. A „Növő gyöngy” ruhámat, amely a „Kő-papír-olló” kollekció része, egy London, Brick Lane-ben látott furán gyönyörű uborka ihlette, a „Nagy hullám” ruhát egy The Room fotózáson festették meg vörösborral. Kedvenc „Barbár" ruhámat, pedig nemrégiben Giacomo Prestia viselte Attila szerepében a MUPA színpadán - hírtelen ezek jutnak eszembe.
Melyek egy divattervező legfőbb személyiségjegyei?
- Gondolom munkánk tükre életszemléletünknek, a nyitottságot és a kalandra, játékra csábíthatóságot fontosnak tartom, ahogy a folyamatos párbeszédet is más design és művészeti ágakkal.
- Milyen rövid köszöntőbeszédet mondana azoknak, akik most szeretnének e pályára lépni?
Üdvözlet Csodaországban! :)

- Hogyan definiálná: divat?
- A társadalom struktúrájának, jellegzetességeinek, értékrendjének és a kor hangulatának viseletben, szokásban, viselkedésben kifejezhető jegyeit megmutató formai, vagy egyéb jelenség.
- Vannak-e specialitásai, illetve közös nevezői a női, a gyerek és a férfidivatnak?
- Mindegyik ugyanarról a korról szól, a korszellem és a funkcionalitás kettőséből összerakva. Érdekes például, hogy míg régen a gyerekdivat, főleg a kisgyerekdivat külön világ volt, ma már a kicsik úgy néznek ki, mint zsugorított „cuki" kicsi felnőttek, ami azon túl, hogy - szeretném hinni - a gyerekek egyenjogúságának valamilyen szintű elfogadása, annak az életszemléletnek is tükrözése, amely tagadja az aktív fiatal felnőttkoron kívüli összes élethelyzetet a maga speciális igényeivel. Tervezőként és nőként a női öltözködésben nagyobb szabadságot látok, persze csak akkor, ha a nők nem a „divat áldozatai", hanem kreatív alkotói, viselői.
- Mi van előbb a tyúk, vagy a tojás. azaz mi a sorrend egy kreációnál: az anyag, a szín, a forma?
- Származhat az inspiráció bárhonnan, tehát van, hogy egy anyaghoz, színhez keresek megfelelő formát, de fordítva a gyakoribb, egy formavilághoz megfelelő anyag és színkaraktert találni, aztán persze, - gombhoz a kabát - néha apró részlethez keresem meg a nagyobb befoglaló formát, vagy funkciót.

- Miben különbözik a Manier Haute Couture Szalon és a Manier Showroom, egy divatüzlettől?
- Az „Egyedi ruhák, egyedi embereknek" gondolat jegyében a Manier jelenleg nem árusít konfekciót, mint a divatáruüzletek, hanem a Showroomban bemutatott darabokat lehet méretre rendelni, illetve a Szalonban egyedi ruhákat tervezek a megrendelők igényeinek és egyéniségének figyelembevételével, amit méretre el is készítünk a legmagasabb minőségű természetes anyagokból, (Angol gyapjú, cashmere, hernyóselyem, len, pamut) amit Londonból vagy Párizsból, Milánóból rendelünk.
- Divat a retro. Mely idők jelentik most ezt? A 20-as, 50-es, 60-as 70-es évek?
- A jelmondatom: Sose hordj olyat, amit már hordhattál volna! Ennek jegyében én távolabbi korszakokból inspirálódom, 2010-ben a „Let's misbehave!" kollekciómat a 20-as évek szellemisége ihlette.
- Milyen egy mai magyar Manier vásárló?
- Sokféle! Lélekben kortalan, szabad és kreatív, az öltözködést tudatosan a kommunikáció eszközének tekinti, és él ezzel a lehetőséggel, szabadon a saját egyéniségéhez alakítja környezetét és életét és örömét leli a folyamatos változás lehetőségében.
Németh Anikó-MANIER Haute Couture Salon1061 Bp., Dalszínház u. 10. - manier.hu
MANIER Pret-a-porter Showroom1065 Bp., Hajós u. 12. - manier.hu